 |
| © Narin |
Európai
helyszínek:
04/19 – Párizs
04/21 – London
04/24 – Berlin
04/26 – Varsó
04/29 – Moszkva
Idén két
koncertet volt lehetőségem megnézni; választásom Londonra és Berlinre esett. A
londoni koncertről G. Kata beszámolóját is olvashatjátok, akivel random
futottam össze a koncert előtt. Ha Te is voltál valamelyik koncerten, és
szeretnéd a bejegyzést kiegészíteni saját élményeiddel, kérlek, írj üzenetet a
Miyavi Hungary Facebook oldalára!
DAY21 – London
G. Kata beszámolója:
“Nagyon megörültem, mikor megtudtam, hogy Miyavi
megint jön Európába. Mikor sikerült jegyet szereznem, már nagyon izgatott
voltam. Türelmesen vártam a jegyemre, de a kiírt időpontig nem jött meg a
jegyem, amit furcsálltam. Kaptam egy e-mailt, hogy a jegyem vissza lett küldve,
mert nem vette át senki. Nem értettem, hiszen nem jött értesítő, hogy
levelem/csomagom van, a postás se hozott semmit. A levélben azt írták, elég, ha
ezt felmutatom, a helyszínen átvehetem. Mondom rendben, semmi baj. Pénteken
megérkeztünk Londonba, el is mentünk a helyszínre, ahol közölték, aznap nem vehetem
át, menjek vissza másnap és megkapom a jegyeket. Ennek már nem örültem annyira,
de nem tehettem semmit.
Másnap kezdés előtt visszamentünk és egy lánynak
megmutattam a papírjaimat és megkaptam a karszalagokat. Csodálkoztam, hogy „ez
a jegy?”. Beálltunk a megfelelő helyre és vártunk. Nem tudom, mi történt, de a
szervezés nem lehetett a csúcson, hiszen vagy félórás késéssel mehetett be a
korai bemenős és VIP jegyes.
A koncertteremben sikerült egy viszonylag jó helyet
találnom és már csak várni kellett. Szerintem a beengedős csúszás miatt később
(20:00) kezdődött a koncert. Miyavi
hozta a formáját, nagyon energikus volt, lelkesen zenélt nekünk. Hihetetlen
volt az energia, ami áradt belőle, el is felejtettem, hogy mennyit ácsorogtam
és hogy fájnak a lábaim. A hangosítás számomra tökéletes volt, Miyavit is
jól láttam. A koncert legmeglepőbb pillanata az volt, amikor Miyavi előadta a
„Pink Spider” című dalt. Ez több ok miatt volt kellemes meglepetés: mert
szeretem Hidét és az X Japant. (A szerkesztő megjegyzése: a hamarosan felkerülő berlini koncertriportban bővebben írok majd a Pink Spider feldolgozásról!) A vízosztás szinte életmentő volt, ami
meglepett, hiszen több koncertet megjártam, különböző országokban is, és csak
az osztrákoknál volt ilyen, Németországban nem.
Koncert után volt találkozó Miyavival. Meglepett,
hiszen ez a koncert előtt szokott lenni. Izgatottan álltam a sorban és vártam.
Nem kellett sokat várni, majd tíz fős csoportokban engedtek be minket. Számomra
ez is furcsa volt, hiszen eddig egyéni fotózáson voltam. Jó és izgalmas volt a
találkozó. Miyavi nagyon kedves volt, tudtam pár szót váltani vele, aminek kimondottan
örültem. A fotózás után elindultunk haza. Összességében nagyon jó koncert volt, hatalmas buli,
és örülök hogy nem hagytam ki.”
Köszönöm szépen
Katának, hogy megosztotta velünk élményeit, gondolatait!
L. Zsófitól is érkezett egy beszámoló:
“Az én #DAY2WorldTour-om akkor kezdődött, amikor Efi
megérkezett Londonba. Együtt töltöttünk pár napot, majd a londoni koncert után
együtt indultunk tovább Berlin felé.
Számomra a londoni koncert családiasabb volt, mint a berlini, mivel rengeteg régi ismerőssel futottam össze az előző koncertekről.
Velük mindig nagyon jó találkozni. Körülbelül 10 ismerőssel voltunk az első
sorban, így együtt élvezhettük a koncertet. Miyavi teli volt energiával, a
csapata nagyon támogatta és a biztonsági őrök is nagyon kedvesek és
segítőkészek voltak.
 |
Miyavi mindig kereste a kontaktot a közönséggel, velem
is összevigyorgott, és szerintem az első 5 sorból ezt mindenki elmondhatja
magáról. Nagyon közvetlen volt, reagált a közönségre és teljes erőbedobással
csinálta, amit csinált. Mivel szerinte London a rockzene városa, csak pörgős
számokat játszott, mi pedig alig bírtunk már ugrálni a vége felé.
 |
| © L. Zsófi |
Mesélt az útjairól a menekülttáborokba és egy dolog
nagyon megfogott. Elmondta, hogy amikor először volt ilyen helyen, tanácstalan
volt, hogy hogyan is segíthetne. Aztán kezébe vette a gitárt és elkezdett
zenélni. A gyerekek szemében azonnal meglátta a zene okozta boldogságot és ez
volt az a pont, amikor úgy döntött, hogy a zenéjével fog segíteni. Ahogy szokta
is mondani: "A zene nem képes
megváltoztatni a világot, csak az embereket, és az emberek pedig képesek
megváltoztatni a világot." Én ebben nagyon hiszek és abban is, hogy
mindenki képes egy kicsit segíteni másoknak. Lehet, hogy nincs módunk arra,
hogy menekülttáborokba utazzunk és támogassuk az ottaniakat anyagilag, de már
két jó szóval, előzékenységgel és tisztelettel jobbá tehetjük a saját
környezetünket.
A koncert nagyon élvezetes volt, mint egy hatalmas
nagy buli. Utána jött az Efi által nyert VIP jegyekhez járó Meet&Greet.
Tízen szépen bementünk, beálltunk a fényképezéshez, én meg leraktam a kabátom a
földre. Erre Miyavi rám néz és már hajol is le, hogy felvegye, mert hogy
"jaj, véletlenül leejtetted a cuccod, tessék" és a kezembe nyomta.
Miközben szépen megköszöntem, a fejemben az járt, hogy hogyan lehet valaki
ennyire udvarias, körültekintő és teljesen átlagos, miközben az egész világon
át turnézik. (A szerkesztő megjegyzése: miközben
Zsófi azon mélázott, mennyire udvarias ez a csávó, úgy elbambult, hogy sikerült
még egyszer leejtenie a cuccait, amit Miyavi újból készségesen felvett neki xD)
Plusz, amikor kezet fogtunk, megkérdezte,
hogy élveztem-e a koncertet, és a választ meg sem várta, csak rávágta, hogy
"Ja, te élvezted, láttam ám!" Csak nagyban helyeseltem neki, hiszen
így volt. Az egész koncertet úgy végigcsápoltam az első sorban megállás nélkül,
hogy 3 napig fájt a nyakam utána és csak törzsből tudtam fordulni.”
Zsófi elég
tartalmasan dokumentálta az ő #DAY2WorldTour-ját, amit az Instagram fókusz-sztorijában
megnézegethettek.
📸 Zsófi
Instagram: https://www.instagram.com/eggplantsushi/
Keressétek a #day2worldtour
nevű rögzített sztorisorozatot!
Én nem terveztem
élménybeszámolót írni a londoni show-ról, így inkább most a szervezésre
helyezem a hangsúlyt.
MyMusicTaste jegyek, VIP találkozó
Kezdjük talán
azzal, hogy a MyMusicTaste szervezésében 3 fajta jegyet vásárolhattak a
rajongók. Választhattak, hogy a simát veszik meg, vagy a korábbi belépésre
jogosító jegyet. Ha valaki szeretett volna találkozni Miyavival, akkor ezen
felül (sima, vagy korábbi belépős) a VIP jegyet úgymond “upgrade”-ként kellett
megvenni.
Engem nem az
lepett meg, hogy a koncert után rendezték meg a találkozót, hanem az, ahogyan.
(Én is részt vettem rajta, mert jogosult voltam a VIP jegyre, ami a
MyMusicTaste-nek köszönhető, erről lentebb olvashattok majd bővebben.) Egy
szóval tudnám jellemezni az egész talit: gyors. Nem is tudom, mennyi extrát
fizethettek a rajongók azért, hogy találkozhassanak Miyavival, és ezért cserébe
összesen 2, jóindulattal 3 percet kaptak. Beinvitálták a 10 emberkét egy
terembe, ahol egy gyors kézfogásnál többre nemigen akadt idő, utána pedig
beállítottak mindenkit egy csoportfotóra. Még Miyavi is megjegyezte Londonban,
hogy “Wow, ez aztán gyors…” Ő is
láthatóan furcsán érezte magát emiatt, amit abszolút meg tudok érteni, hisz ha
lehetne, ő bizony tényleg szánna minden egyes rajongóra legalább 5 percet.
Ezt azért
tartottam fontosnak megemlíteni, mert a MyMusicTaste egyre több koncertet
szervez hazánkban – lehet, hogy jobb, ha tudtok róla, hogy a VIP jegy jelen
esetben bizony csak ennyit takart.
Dühös voltam és
elkeseredett – nem magam miatt, hisz ingyen jegyekkel én igazán csendben
maradhattam -, mert rengeteg pénzt kifizettettek a rajongókkal, és nem érzem
úgy, hogy megfelelő bánásmódban részesítették volna őket.
 |
| © L. Zsófi |
Hogy jutottam ingyen jegyhez?
A MyMusicTaste
oldalán, mielőtt és miután behirdetik a koncertet, lehet pontokat gyűjteni.
Ennek legegyszerűbb módja az, ha a saját linkedet átküldöd ismerősöknek,
barátoknak. Ha arra kattintva regisztrálnak és megadnak pár egyéb adatot (pl.
hogy mennyit fizetnének a koncertjegyért), 50 pont a jutalmad. További 10 (vagy
30?) pontot szerezhettél azzal naponta, ha írtál a koncert üzenőfalára valamit.
A TOP10 emberke pontjai láthatóak (és persze a magadét is látod), így mindig
tudod, hogyan is állsz. Ahogy láttam, a kpop eseményeknél nem ritka, ha valaki
többezer ponttal rendelkezik – Miyavinál talán az első helyezett volt 1000 pont
körüli.
Én nem igazán
ismertem a MyMusicTaste-et korábbról, és jómagam nem is vagyok a technika
ördöge, plusz nem igazán néztem nagyon utána a dolgoknak: annyi esett le nekem
az olvasottakból, hogy ha regisztrálok, és mások használják a speckó linkem,
kapok majd kedvezményre jogosító kódot, és hamarabb megvehetem a jegyemet.
Ennek fényében küldtem el pár barátomnak a linket, aztán nosza, be is kerültem
a TOP10-be. Mikor elkezdték árusítani a jegyeket, kaptam egy általános e-mailt,
amiben gratuláltak a TOP10-ben elért helyezésemhez, és hogy ezért cserébe
ingyen, korábbi belépésre jogosító jegyet kapok, plusz VIP-t – 2 fő részére.
Pislogtam, mint hal a miyavis vászontáskában, először azt hittem, ez csak
valami kamu – nem az volt. Fogtam hát egy Londonban élő barátomat (az előző beszámolót író L. Zsófit), és
megnéztünk két koncertet (mert Miyaviból egy már nem elég).
Szóval igazából
egész korrekt ez a MyMusicTaste. Az ügyfélszolgálatukkal is felvettem a
kapcsolatot (többször is), mindig 1-3 napon belül érkezett a segítőkész válasz.
Az e-ticketet viszont csak a koncert előtt 2 nappal kaptam meg, ami okozott
némi idegeskedést, hisz az a fajta vagyok, aki hetekkel/hónapokkal előre
mindent elintéz és kinyomtat, de mindent rendben, és végülis időben küldtek.
Párizsban volt az európai
és MMT-s turné első állomása. Úgy hallottam, ott borzasztó nagy káosz volt: a
TOP10 és fanklubos emberkéket beengedték rendben mindenki más előtt, viszont teljesen összekeveredtek azok, akiknek
korábbi belépésre jogosító jegyük volt, és azok, akik sima jegyet vettek –
tehát az ottani korábbi belépősök potyára fizettek extrát. Nem igényelt volna
sok logisztikát/gondolkodást az, hogy két külön sort kialakítsanak, és ezzel
mindenki dolgát megkönnyítsék.
Londonban, ahogy Kata
írta, oda kellett fáradnunk a bejáratnál ücsörgő szervezőkhöz: bemutattuk a
jegyet és megkaptuk a karszalagokat – egyet, ami a korábbi belépést mutatta, és
egy másikat, ami a VIP-t jelezte. Mivel TOP10-ként elől álltam, nem tudom,
mekkora kalamajka lehetett, de azt láttam, hogy a beengedéskor bizony már
elkezdtek tolongani.
Tekintettel erre
a hosszú bejegyzésre, Berlinről
külön írok majd, de a technikai részét még beleillesztem ide, ami a beengedést
illeti.
Ott nem sokkal
kapunyitás előtt a fő turnészervező (Jin, aki nagyon nagy forma) kialakított
két sort: egyet a sima jegyeseknek, egyet a korábbi belépősöknek, ami azért
átláthatóbb volt, de még mindig tartom magam ahhoz, hogyha a hely engedi, akkor
valóban érdemes lenne már nap elején kirakni 2 táblát, hogy ki hol sorakozhat,
nem random időközönként odakiabálni, hogy melyik sor melyik jegyhez tartozik.
 |
| © L. Zsófi |
Konklúzió: sok rosszat
hallottam és olvastam már az MMT-ről. Ha nem lett volna ilyen remek
lehetőségem, hogy frankón az elsők között bemehetek, lehet, hogy más véleményem
lenne, így viszont az MMT munkáját
7/10-re értékelem.
Hamarosan
érkezik egy részletes riport Berlinről – JAJ! Hát a londoni est
fénypontját csak leírom már, ha itt vagyok! Koncert közben az egyik staffos
csóka a közönségből a színpadra juttatott egy plüsscsibét. Miyavi cukin lerakta
egy kisasztalra, mondván, hogy a lányai tökre fognak örülni neki. Nos, nem
tudom, hogy valaki ezen felbuzdulva, vagy alapvető szándékkal, de a színpadra
dobott egy ruhadarabot: lenge, kardigánnak/köpenynek kinéző, fekete felsőt.
Miyavi forgatta a kezében, próbálta kitalálni, hogy is kell nézni, majd
megszólalt: “Otthon nem mondhatok ilyet,
mert van két lányom, de MI A FASZOM EZ?!” Erre persze a közönség óriási
nevetésben tört ki – de hogy MYV diplomatikus maradjon, betakarta Bobo lábát a
ruhadarabbal – ezzel talán enyhítve az ajándékozó fan kényelmetlen pillanatát.
Írta: Efi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése