A Többiek, Ti, Mi & Ő - Interjú - MIYAVI x VYPER japánzenei magazin

A Többiek, Ti, Mi & Ő - Interjú - MIYAVI x VYPER japánzenei magazin

M I Y A V I

Egy évvel azután, hogy megörvendeztette rajongóit az Angelina Jolie rendezte Rendíthetetlenben nyújtott hollywoodi debütálásával, a szamuráj gitáros visszatért és még közelebb van a rajongóihoz, mint valaha. Új albuma, a „THE OTHERS” promotálása közben a zenész beleegyezett, hogy egy bensőséges interjún vegyen részt velünk, pár nappal az új, európai turnéja előtt. Karrierjéről átfogó képet adva nyílt meg nekünk MIYAVI, és mind magáról, mind pedig a többiekről is beszélt…

VYPER: Másfél évvel a negyedik világkörüli turnéd után újra visszatérsz Európába. Hogyan készültél fel erre az új turnéra?

MIYAVI: Nem tudom! Őszintén szólva, nem tudom, mikor fogok tudni legközelebb visszajönni. Nem tervezek hamar visszatérni, mert most az alkotáson elmélkedem és arra összpontosítok, emellett azon gondolkozom, hogy új dolgokat állítsak össze. Úgy hiszem, egy darabig ez lesz az utolsó európai turném. De visszatérek majd…

Minden este és minden koncert értékes számomra. Mindent meg szeretnék tenni, hogy éreztessem, egyek vagyunk. Ezért akarom a „THE OTHERS” dalait játszani. Ez egy olyasvalami, amit nem könnyű elképzelni, mármint hogy hogyan is egyesüljünk olyanokkal, akik mindenféle helyről érkeznek. De ez a legcsodálatosabb dolog a világon. Figyelmen kívül hagyjuk a nyelvet, a kultúrát, a rasszokat… Ez egy előadó célja és a zene jelentése. De nagyon örülök, hogy visszatérhetek! Minden alkalommal, mikor Franciaországba és Európába jövök, az olyan érzés, mintha hazatérnék.

Ez olyan, mint egy vendég és egy étterem kapcsolata. Ha nem mész gyakran abba az étterembe, nem ismered a menüt, de ha gyakran ellátogatsz, kapcsolatot teremtesz a séffel és az étteremmel, és már nincs is arra szükséged, hogy tudd, mi a menü. Efféle kapcsolatom van a rajongóimmal, mert mindig új dolgokkal kísérletezek és újat adok. A rajongóimat képviselem, legfőképp azokat, akiknek nincsenek szoros kötelékei. Némelyeknek nehéz lehet kapcsolatot teremteni más emberekkel, megtalálni magukat vagy az álmaikat. Őket képviselem! Az a fajta előadó akarok lenni, aki büszke a rajongóira. Azt akarom, hogy a rajongóim büszkék legyenek arra, hogy ők MIYAVI rajongói. És ha az, amit alkotok, több ember szívét megérinti, akkor elértem a célomat. Ezért próbálok ki mindig új dolgokat. Lehet, hogy nehéz megérteni, de ez a felelősségem, és ez a válasz arra, miért fogok mindig visszatérni!

VYPER: Ez az új európai turné pár hónappal azután kezdődik, hogy kiadtad legújabb albumod, a „THE OTHERS”. Áprilisban jelent meg, két évvel a „MIYAVI” c. albumod megjelenése után. Egy olyan szoros időbeosztással, mint a tiéd, hogy találtál időt arra, hogy új műveket szerezz?

MIYAVI: Az igazat megvallva, totál őrületes volt! A 2014-es, negyedik világkörüli turném után Los Angeles-be költöztem a családommal. Bárki ellátogathat egy másik országba, de az, hogy ott is éljünk… az teljesen más! A kultúra és nyelv között kaotikussá vált a helyzet. Ugyanakkor dolgoznom kellett a „THE OTHERS” felvételének időbeosztásán olyan amerikai producerekkel, mint Drew Ramsex vagy Shannon Sanders, de emellett a saját promózásommal is foglalkoznom kellett. Állandóan Tokió és Los Angeles között ingáztam, sőt, belevehetjük Európát is. Volt egy pillanat, mikor azt éreztem, hogy vissza kell lépnem egyet, hogy egy kis távolságot kell tartanom saját magam és a zene között, és erre Nashville-ben találtam módot. Mikor először odamentem, egy bárban találtam magam, sört iszogatva, country zenét hallgatva, és úgy éreztem magam, mint egy idegen, egy földönkívüli. Hosszú ideje vagyok már a zeneiparban, tudom, hogy működik, tudom, hogy mindig elfoglaltak vagyunk… De nem szabadna elfeledkeznünk arról, hogy a zene egy olyasvalami, amit meg kell osztanunk másokkal. Mindent, amit én alkotok, meg akarok osztani másokkal. Ebből a vágyból született meg ez a szenvedélyem! Nashville-ben, a zene városában képes voltam az elmúlt generációk összes zenészének szenvedélyét megtapasztalni. Rengeteget tanultam ott, ez járult hozzá ahhoz, hogy tovább törtessek előre. Most már Nashville az egyik kedvenc helyem.

VYPER:  Mielőtt részletesen belemerülnénk az új albumodba: láttuk, hogy lecserélted a gitárod! Ez a zenei fejlődésedet szolgálta, vagy a zeneszerzésed módját?

MIYAVI: Ahogy mondtam, törődök azzal, hogy új dolgokat szerezzek és hogy megosszam ezt az izgalmat a közönségemmel. Nem akarok megállni; olyasvalaki szeretnék lenni, aki kiszámíthatatlan, aki mindig képes lenyűgözni és meglepni az embereket. Mikor Nashville-ben voltam, Rob Harvey-val jammelgettünk. Nagyszerű gitáros és rendkívül intenzív a gitárjátéka. Egész pályafutásom alatt a saját hangzásvilágomat akartam megteremteni, a saját stílusomat. De abban a pillanatban úgy éreztem, hogy „kevesebbet kell magamból a munkámba fektetnem”. Rendkívül különös volt! Ez nem természetes számomra, sőt, ez pont az ellentéte annak, amit egész karrierem alatt tettem. Nem tagadom meg saját magamat. Megtanultam elfogadni magam, elfogadni a változást és a fejlődést. Így juthatunk előrébb, és ezért a saját rajongóimnak tartozom. Meglehet, hogy nem lesz tökéletes. Mindenki ismer már, aki régebb óta követ, és tudják, hogy tovább fogok törtetni, előre.

VYPER: A „THE OTHERS” 11 dala közül 5 különösen felkeltette a figyelmünket. Először is a címadó dal, amiben azt mondod, hogy „a mások” az „álmodozók és szerelmesek”. Te magad álmodozó vagy és az élet szerelmese?

MIYAVI: Az emberek gyakran gondolják úgy, hogy kicsit unalmas és fáradságos az életük, mert túlságosan is óvják azt. Persze, hogy meg kell védenünk az életünket, de mind képesek vagyunk a változásra és a fejlődésre. Átgázolhatunk az összes negatív nézőponton és a szabályokon, amiket magunknak szabtunk. Természetesen ez rizikós, de tartozunk ennyivel az életünknek. És ha ennek tudatában vagyunk, bármire képesek lehetünk. Ezt az üzenetet akarom átadni a „THE OTHERS”-el. Mikor L.A-be költöztem, idegennek éreztem magam, de ez természetes; ilyenek vagyunk. El kell fogadnunk, hogy sokszínűek vagyunk, és teljes életet kell élnünk ezzel a tudattal. Az aktuális problémáinkat az okozhatja, ha képtelen vagyunk erre. Hátrálnunk kell egy lépést és megtanítani az új generációknak, hogyan éljenek ezzel a sokszínűséggel, és hogy hogyan ne ragadjanak bele egy unalmas életbe.

VYPER: A „CALLING”-ban ezt énekled: „Édes volt az élet, melyet magam mögött hagytam, De most ott vagyok, ahol lenni akarok.” Egy olyan karrierrel, mint amilyen a tiéd, úgy gondolod, elérted a célod a zene univerzumában?

MIYAVI: Még semminek nincs vége, mert sosem leszek teljes mértékben elégedett. Továbbra is be akarom bizonyítani, egészen a halálom napjáig, hogy mire vagyok képes a művészetemmel és az alkotásaimmal. Hogy sikert érjek el, kockázatokat kell vállalnom. Meglehet, hogy ijesztő, de reménykedem abban, hogy képes leszek lépésről lépésre haladni. Hiszek a jövőben. Hinnünk kell magunkban, hogy elérjük a vágyott jövőnket. Én szerencsés vagyok, hogy vannak rajongóim, akik hisznek bennem és még felelősségteljesebbé tesznek. Miattuk folytatom. Nem vagyok egyedül, a rajongótáborom olyan, mintha a családom lenne, s mindig várom, hogy lehetővé tegyem számukra, hogy tovább jöjjenek velem.

VYPER: Vessünk most egy pillantást az „ALIEN GIRL”-re. Habár a dalszövegben hallhatunk olyat, hogy „Akkor is akarom őt!”, a dal maga nem tűnik szerelmesnek, inkább egy csodálói szemszögből írodott; kitalálhatjuk, hogy Angelina Jolie-ról szól. A találkozásotok sokmindent megváltoztatott az életedben, igaz?

MIYAVI: Persze! Neki köszönhetőm, hogy ilyen felelősnek érzem magam. A dal természetesen nem szexuális értelemben értendő. Én csak támogatni akarom Angelina Jolie-t a mindennapi tevékenységeiben. Úgy gondolom, van egy küldetése, ő pedig nagyon eltökélt, hogy ezt véghezvigye. Egy földönkívüliként látom őt, aki azért jött, hogy megmentse a világunkat. Ezért határoztam el, hogy csatlakozok hozzá, hogy követem a projectjében és támogatom őt. Roppant mód tisztelem őt mind művészként, mind emberként.

VYPER: Az album a „SHANGRI-LA”-val végzőik, mely egy 1997-es Denki Groove dal feldolgozása. Miért pont ezt választottad?

MIYAVI: Ez a választás korántsem annyira szól a dalról, mintsem az előadóról. Denki Groove egy tokiói művész, akinek mindig is imádtam a dolgokhoz való hozzáállását, a kis világát és az alkotásait. Találtam pár hasonlóságot a mi két világunk között, ezért akartam ezt a dalt a gitárommal újraalkotni.

VYPER: A „UNITE” adta az alkalmat egy új együttműödésre Robert Harvey-vel. Miért döntöttél úgy, hogy vele szeretnél dolgozni?

MIYAVI: Robert is zenész, emellett jó barátom. Japánban találkoztunk és mindig is akartunk együtt összehozni valamit, egy közös kollaborációt. Szerintem a hangja elég jól passzol a dalhoz, és úgy vélem, a dalnak egy üzenetet kell közvetítenie; tulajdonképpen ezt csináltuk.

VYPER: Számíthatunk újabb kollaborációkra? Ha igen, kivel szeretnél együttműködni?

MIYAVI: Talán lesz még… Pár napja (még 2015. szeptemberében) a londoni Versus Versace divatbemutatón  voltam, ahol volt szerencsém találkozni az énekes FKA twigs-el. Igazán fantasztikus hangja és nagyszerű stílusa van, van benne valami különleges. Ő pontosan az a fajta előadó, akivel szeretnék dolgozni.

VYPER: Más előadókkal való kapcsolatodról szólva, a SMAP megjelentette új kisalbumát, melynek címadó dalát, az „OTHERSIDE”-ot te szerezted. Ilyen helyzetekben másképp írsz zenét?

MIYAVI: Mikor másoknak szerzek zenét, nem kell lekorlátoznom magam ahhoz az imidzshez, amit magamnak alkottam. Nem kell „MIYAVI”-nak lennem. Nagyon jó szórakozás akármilyen stílusban alkotni, legyen az rock, jazz vagy pop. Nem kell az imidzsemre gondolnom, kevesebb a kötöttség. Szerintem gyakrabban kéne ezzel foglalkoznom! *nevet*

VYPER: Egyre többször használják a zenédet hirdetésekben. Legutóbb például a Rakuten Mobile reklámjában hallhattunk. Milyen érzés tudni, hogy a szerzeményeidet ekképpen is felhasználják?

MIYAVI: Ugyanolyan, mint más előadóknak zenét szerezni; az ilyen alkotásokban én kevésbé vagyok jelen. Így éreztem akkor is, mikor az egyik tervező barátom, Mihara Yasuhiro meghívott, hogy gitározzak egy párizsi divatbemutatóján. Mikor játszok, az emberek odajönnek megnézni, de a divatbemutató alatt ez más volt. Az emberek nem a zeném miatt voltak ott. Azért léptem fel, hogy támogassam a bemutatót, hogy hangulatot teremtsek. Nagyon különös megtapasztalás az ilyen. Egy történet része vagy, de ez nem csak rólad szól, még akkor sem, hogyha el akarsz érni valamit és felelősséget vállalsz. Ez a fajta zene csak azért van ott, hogy felöltöztesse a történetet. Nagyon jó szórakozás, és nem érzem magam korlátok között.

VYPER: A MISSION: IMPOSSIBLE japán verziójának eredeti filmzenéjét is te szerezted. Milyen volt a Rendíthetetlen megjelenése után egy évvel újra egy hollywoodi filmen dolgozni?

MIYAVI: Még szép, hogy szuper volt! Találkozhattam olyanokkal, akik a Paramount Pictures-nek dolgoznak, és ők azok, akik lehetőséget adtak arra, hogy megírjam a számot. Amint megkaptam az ajánlatot, el is kezdtem dolgozni rajta. Beletelt némi időbe, nehéz és felelősségteljes volt egy világszerte híres filmnek írni. Fantasztikus megtapasztalás volt, de emellett kihívás is nekem, aki ugye mindig szeret újat alkotni… Közel éreztem magam a főszereplőhöz, aki egy olyan figura, aki sose adja fel. Ne adjuk fel az álmainkat, küzdjünk értük! Ezt az üzenetet próbálom megosztani veletek, és a film is ezt sugallja.

VYPER: Pár napon belül elkezdődik az új turnéd, ami Szöulban fog véget érni. Hogyan készültél fel arra a koncertre, tekintve, hogy már hét éve nem jártál arra?

MIYAVI: Olyan rég lett volna? *nevet* Minden olyan országban és városban fel akarok lépni, ahol támogatnak a rajongóim. Nagyon boldog vagyok, hogy visszatérhetek Koreába. Nem beszélem a nyelvet, de Korea is a részemet képezi. Roppant izgatott vagyok, hogy újra zenélhetek ott. Fel sem tűnt, hogy már annyi idő eltelt az utolsó ottani koncertem óta, mert mindig a jövőre koncentrálok. Néha a rajongóim úgy gondolhatják, elfeledkeztem róluk, pedig nem! A színpadon vagyok képes megmutatni a kötelékünket, amit együtt alkotunk.

RAJONGÓK KÉRDÉSEI

RAJONGÓ: Tervezel újabb „SAMURAI SESSIONS” lemezt kiadni?

MIYAVI: Talán… Ahogy említettem, szeretek más előadókkal együttműködni. Szóval igen, természetesen lehet róla szó!

RAJONGÓ: Mik a legkedvesebb turnés emlékeid?

MIYAVI: Nagyon nehéz csak egy emléket választani. Mindig megpróbálok minden estét, minden koncertet különlegessé tenni: a mai jobb volt, mint a tegnapi, de a holnapi még ennél is sokkal jobb lesz! Minden turné egyedülálló és sok olyan történik, ami nincs is betervezve… De pozitívnak kell lennünk, akkor is, ha nehéz. A kedvenc emlékeim azok, amikor újra egyesülök a rajongóimmal, amikor kapok az energiájukból… Élet, szex, koncert… Mindennel összeköttetésben állunk, semmit nem tehetünk egyedül! De hogyha választanom kellene, melyik az egyik kedvenc koncerthelyszínem, egyértelműen Párizts mondanám. Imádom az építészetet, az atmoszférát, a történelmét…

RAJONGÓ: Fut jelenleg filmes projected?

MIYAVI: Jelen pillanatban nem. Nem vagyok hivatásos színész. Szeretnék újból színészkedni, de ez attól függ, milyen szerepet osztanának nekem.

RAJONGÓ: Végezetül, üzennél valamit az európai rajongóidnak?

MIYAVI: Nehéz erre szavakkal felelni; csak a zenémmel tudok válaszolni. Nem mondhatok csak úgy annyit a rajongóimnak, hogy „Köszönöm”, vagy „Szeretlek titeket”; ez nem elég. Csak folyton új dolgokat kell alkotnom és mindig a legjobbat kell kihoznom magamból a koncertek alkalmával. Amúgy nagyon izgatott vagyok, hogy újra láthatom az európai rajongóimat!

Forrás: VYPER-JMUSIC VOL.007, 2015. október

Fordította: Efi